A második felállásban úgy gondolták embereink, hogy ezúttal fegyvereket is visznek magukkal, így látogatják meg Alien komát a már ismert bolygón. A gond csak az, hogy ezúttal ő sincs egyedül, hozta ugyanis a haverjait, sőt, még az anyját is. Az első konfrontáció alkalmával instant 50% alá csökken a haderő, mivel a nagyon okos parancsnok megtiltja a lőfegyverek használatát (marha jól átgondolta az egészet). Megint van persze Alient hazacsempészni vágyó cégember, de a ludas ezúttal nem a gépember (igen, rímel). Ripley köszöni szépen a csapdát, de még nem érzi elérkezettnek az időt ahhoz, hogy spontán császárral szüljön. Közben persze az erőmű felrobban - az a dolga - nagy nehezen lehívják a tartalék repcsit, de erre meg Ripley mehet megmenteni frissen kukázott lányát. Semmi gond, egymaga bemasíroz az anya alienhez (igen, oda ahol legutóbb egy szakasz hivatásos katona kimúlt) és pofátlanul az orra elől nyúlja le a már szebb napokat is látott kislányt. Robbanás, vissza az űrhajóra, mama idegen viszont jött velük (hogy hogy a jó istenbe fért be a gépbe, az rejtély). Semmi gond, Ripley ezt is kinyomja az űrbe, az előző részben is bevált, úgy tűnik, a zalien érzékeny a világegyetemre.

Csak azt nem értem, hogy mikor Ripleybe kapaszkodott az a 3 tonnás dög, hogy a francba nem szakadt le a nő karja.