Brian De Palma filmjéhez képest ez a rész olyan, mint John Woo tarkára pingelt bordélyháza: nyers, érzéki terror a ízlés ellen. Az első film sem volt realisztikus, de ehhez képest legalább hihető. Itt meg csak vigyorog Tom Cruise, mint egy eszelős, a séróját pedig megnövesztette, hogy menjen a lassított felvételes, galamb-röptös képekhez.
Szóval túljáratják a 'be tudom magam maszkírozni magam akárkinek' poént, és ezúttal még hangutánzó chip is jön hozzá. Először a főgonosz öltözik Tomnak a repülőn, majd ezt eljátssza a beépített csajjal is, miközben Tom ruszki tudósnak öltözik. De ezt a versenyt csakis Cruise nyerheti, a végén beöltözik a boss gorillájának, miközben a verőlegényt magának öltözteti be, így a barom rosszfiú saját emberét lövi le, szuperkémünk meg lelép a szajréval, hogy aztán egy végtelenül hosszú motoros üldözés végén végre leszámoljon a gazemberrel és megmentse a vírusfertőzött lányt, mert az meg olyan hülye volt, hogy direktbe magába nyomta a bacit.
Jutalmul pedig Anthony Hopkins elküldi nyaralni.