Míg az első rész az utca lányaival foglalkozott, addig a második rész a valódi éjszakai pillangókkal foglalkozik. Ők azok, akik arab és keletnémet üzletemberekre nyomultak Budapest bárjaiban a háromcsillagos konyak és a pezsgő fölött ülve. Nagyrészt saját zsebre dolgoznak, hogy lakást, autót vehessenek maguknak, hogy visszaszerezzék elvett gyerekeiket, és hogy jóvá tegyék az állami gondozás szétcseszte életüket. Van itt minden síró rendőröktől a rafkós strici Cinóberig, akit még '96-ban végeztek ki a nyílt utcán maffia-módszerekkel, hogy ki és miért, máig rejtély. Aki nem bírja az ilyesmit, az inkább ne nyomja meg a playt, mert e két film nyomasztóbb, mint Lars von Trier minden melankóliája és David Lynch összes lázálma együttvéve.