Az egyszerűségéről híres Woody Harrelson anno megvert egy lesifotóst. Na, ez így magában még nem nagy szám - ahogy a lét értelménél, úgy most is a miértre kell fektetni a hangsúlyt. Woody a Zombieland forgatásának hangulatából, és az ott alakított karakteréből képtelen volt kilépni, ennek okán a fotóst agyzabáló élőhalottnak hitte, így még szerencsésnek is mondható az eset, hogy nem jégcsákánnyal esett neki a nagyon is élő paparazzinak. Ezen a vonalon elindulva sorra vettük a leghíresebb eseteket, amikor egy színész a szerep foglya maradt, és megnézzük, milyen katasztrófákat idézhetnek elő az idei év sikerfilmjeinek színészei, ha úrrá lesz rajtuk a valódi átélés.

A hamarosan mozikba kerülő The Dark Night Rises körül kialakult hype többek között abból is fakad, hogy az előző epizódot játékával mindvégig a hátán vivő Heath Ledgert 2008-ban az utómunkálatok közben holtan találták, és sokan gondolják, hogy öngyilkosságának, egyáltalán a drogfogyasztásnak oka, hogy Joker szerepe pszichikailag túl nagy megterheleést jelentett a színésznek. Hogy valóban így volt-e, már sosem tudhatjuk meg, de nem ő az egyetlen, akit Batman ellenségeként túlságosan elragadott a szerep. Danny De Vito az 1992-es Batman visszatérben alakította a denevérember aktuális ellenlábasát, a Pingvint, és a zord karakter állítólag a forgatás szüneteiben is rátelepedett a mélynövésű színész életére, olyannyira, hogy nem volt hajlandó találkozni senkivel (még a családjával sem), sőt, a film elkészültét követően állítólag pszichiátriai kezelésre is szorul. Hiába no, megerőltető lehet az a több kiló smink.

Jack Nicholson is játszotta Jokert, mégsem ez, vagy a számtalan másik őrült szerep (Ragyogás, Száll a kakukk fészkére, Lesz ez még így se) viselte meg igazán. 1994-ben annyira feldühítette egy autós, aki bevágott elé a pirosnál, hogy egy golfütővel elkezdte szétverni a fickó kocsiját. Később azt állította, hogy az aktuális forgatás okozta stressz miatt vesztette el a fejét. A dolog érdekessége, hogy akkoriban épp a Menekülés az éjszakába című filmben játszott, méghozzá egy olyan apát, aki elveszíti lányát egy felelőtlen, részeg sofőr miatt, és bosszút esküszik. Nicholson amúgy is lobbanékony természet, például ha sportról van szó. 2003-ban majdnem kitiltották a Lakers-meccsekről is, mert folyamatosan üvöltözött a pálya széléről. Az eset pikantériája, hogy akkor még éppen a Ki nevel a végén? (Anger Management) című filmben, Charlie Sheen aktuális sorozatának előképében játszott egy idegbeteg terapeutát.

A legdurvább elszállásokat egy-egy szerep kapcsán persze az ún. Stanislavski-módszer és a method-acting hívei produkálják, akik a karakter minél mélyebb átélésében hisznek. Tulajdonképpen őket parodizálja (szerintünk zseniálisan) Robert Downey Jr. a Trópusi Vihar alábbi jelenetében - a filmben fehér színészt alakít, aki egy szerep kedvéért megpróbál hitelesen feketének tűnni.

E kategória kétségkívül legdurvább képviselője azonban Daniel Day-Lewis, akin karrierje során fokozatosan uralkodott el az őrület. Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényének '87-es filmváltozatához még csak a cseh nyelvet tanulta meg, hogy hitelesen alakíthassa Tomas szerepét. Két évvel később A bal lábam című filmért azonban már Oscart nyert, és mondhatni, hogy mindent meg is tett a szerep tökéletes átéléséért. A filmben mozgássérültet alakító Day-Lewis ugyanis a forgatások szüneteiben sem volt hajlandó tolószék nélkül közlekedni, a stábtagoknak folyton segítenie kellett neki még a legegyszerűbb cselekvésekben is, rengeteg feszültséget generálva ezzel. Később is hajlamos volt hasonló dolgokra: az Apám nevében című film tévedésből elítélt ír fiatalemberének megformálása érdekében hajlamos volt szabadidejét is rácsok mögött tölteni, és állítólag arra kérte a stáb tagjait, hogy bánjanak vele lekezelően. Az utolsó mohikán pedig Day-Lewis vadonban töltött éjszakáit szaporította.

Bár szintén a method acting elkötelezett képviselőjeként tartják számon, Marlon Brando nem ragadtatta magát olyan túlzásokra, mint Day-Lewis. Stella Adler tanítványát mindössze arra sarkallta a Lázadás a Bountyn című filmben játszott szerepe, hogy megvásároljon egy tizenkét szigetből álló atollt Tahitinál.

És most lássuk, milyen túlkapásokat tudunk még elképzelni a közeljövő filmtermése kapcsán:

A Crank, vagy a Szállító című filmeket alapul véve, Jason Stattham amerre csak járna luxusautókat törne és indokolatlanul mutogatná felsőtestét, vagy csak lovat baszna a lóversenypályán.

Johnny Depp - bármelyik szerepe után, kivéve azokat amelyekben nem valami gengszter, de érezzük, hogy ezekből csak elvétve van a videótékákban - affektáló buziként riszálná a seggét a hollywoodi utcákon.

Tom Hardy - a Warrior, meg a Dark Knight Rises után - a sok francia boksztól, valamint mesterien kimunkált csuklyás izmától elborult aggyal beáll kidobónak, hogy tovább üthesse a jó népet.

Michael Caine pedig egy hétköznapjait hintaszékben töltő, nyugdíjazott komornyik lenne.

Brad Pitt a World War Z után önként jelentkezik a Zombieland második részére, hogy ott is meginterjúvolhassa a túlélőket.

Woody Harrelson a Rampart után fekagyűlölő szerepétől nem szabadulva egymaga, egy sötét este alatt megírja az Amerikai História X második folytatását.

Az Expendables szereplőgárdája az összes pirotechnikussal és kaszkadőrrel karöltve világbékét hozna a Földre, majd dolguk végeztével hősi halált halnak, hogy tutira a mennybe kerüljenek és ott Isten képébe vágják, hogy "Megcsináltuk helyetted a melót, Öreg. Jössz egyel!"

Bónuszként pedig lássunk egy videót Jim Carrey-ről, aki Az igenember című filmjét promózta oly módon, hogy ellátogatott a népszerű Ellen című showműsorba, és a műsorvezető Ellen DeGeneres minden hülye kérésére igent mondott, természetesen elég kellemetlen szituációkat okozva ezzel saját magának és a közönség egyes tagjainak is. A kínos percek alább megtekinthetők: