isdb - Spoiler

northpark_sidebar.png

antimetal.png

muszlimcsajok_1.png


Die Hard - Drágább, mint az életed (A Good Day to Die Hard, 2013)

Szóljon belőlem a Dia Hard fanatikus - pedig a második részt nem is láttam -  ez a rész messze a legszórakoztatóbb az összes közül. És hát nem ez a célja minden filmnek, hogy lekössön, mint egy túszejtő? De igen. Azt azért aláírom, hogy a franchise kicsit már meg lett…

tovább »

Pi élete (Life of Pi, 2012)

A Pi élete kapcsán a legtöbben a vallás kérdését szeretik felhozni. Nem csoda, hisz maga a narrátor is azt ígéri: olyan történetet fogsz hallani, amely meghallgatása után hinni fogsz Istenben. Ez azonban nincs annyira hangsúlyosan a középpontban, mint azt elsőre gondolnánk. A…

tovább »

Samsara (Samsara, 2011)

Pár éve írtam egy esszét Ron Fricke Baraka (1992) című zseniális filmjéről. Eme írásomban amellett érveltem, hogy a Baraka az ultimate dokumentumfilm, mert a narráció, illetve a cselekmény teljes hiánya tökéletesen objektív képet mutat világunkról. Látszólag véletlenszerű…

tovább »

A lehetetlen (The Impossible, 2012)

A lehetetlen a kortárs amerikai film legfeltűnőbb betegségének egy újabb áldozata: fogalma sincs, hogy mit kezdjen a történettel. Mármint adott egy ’true story’ egy dél-kelet ázsiai árvízről, ami sokkoló, meg borzasztó, meg egyebek, de a forgatókönyv képtelen épkézláb…

tovább »

A nyomorultak (Les Misérables, 2012)

A nyomorultak egy pocsék film. De egy nagyon jó musical. Mi van? Szóval érthetőbben: A nyomorultak történetvezetése katasztrofálisan van kivitelezve, az egyes jelenetek azonban nagyon profin vannak megvalósítva. Egy majdnem három órás filmről van szó, amelyben az összes…

tovább »

Django elszabadul (Django Unchained, 2012)

Quentin Tarantino legújabb mozijáról kell véres kritikát ejtenünk, ha már egyszer ő sem szűkölködött az arcunkba fröcskölni több kádnyi művért. Le kell szögezni, mint bárgyú filmnéző imádtam ezt a filmet. Miért? Mert fel sem tűnt, hogy két óra negyven percig húzták az…

tovább »

ParaNorman (ParaNorman, 2012)

Szuicid bábváros Tim Burton generációs kórjában senyved. A címszereplő gyermeteg srác pedig parafenomén, így holt lelkeket irányít. Yeah! Minden adott egy vizeletszagú hollywoodi kórtünetre. De! Az alkotók a közhely állott szagú mételyét - meglehetősen zavarba ejtő bravúrral…

tovább »

Felhőatlasz (Cloud Atlas, 2012)

Hogyan kell ambiciózus filmet csinálni? Mesélj el egyszerre hat, különböző stílusban készült filmet három órában, amelyeket több évtized, néha több évszázad választ el. Mutass be egyszerre egy kalandfilmet, egy drámát, egy krimit, egy vígjátékot, egy sci-fit és egy…

tovább »

A hatalom árnyékában (The Ides of March, 2011)

Nem túl naprakész dolog 2012 végén kritikát írni egy 2011-es filmről, de nehéz lépést tartani a mai rohanó világgal, meg a soron következő írást sem nevezném kritikának, mert nincs meg a fejemben a ténytár a filmet illetően. Nem emlékszem, így szinte biztos, hogy hazánkban,…

tovább »

Dredd 3D (Dredd 3D, 2012)

Dredd és kis Dredd. Volt egy '95-ös mozi, ami eléggé megmozgatta a Dredd buzikat, mert úgy ahogy volt, mind a 96 percével megerőszakolta a kis kockafejek elcseszett kis elméjét, mert az minden volt csak Dredd bíró nem. De még mielőtt felszállnék az emeletes pónilovamra és onnan…

tovább »

                       A film, meg a vége!

süti beállítások módosítása