Nick Cage peches, börtönből való szabadulása alkalmával jól megviccelik a fegyőrök és egy olyan gépen megy haza, ami az ország legkeményebb (és legirritálóbb) bűnözőit szállítja. Nem nagyon logikus, hogy mit is keres a gépen, de hát a kilencvenes években nem különösebben adtak az ok-okozatra Hollywoodban. Szóval ha már emberünk ott van naná, hogy a galád börtöntöltetlékek elfoglalják a gépet, hisz ez a konfliktus. Nick meg menne már a famíliához, de meg kell mentetnie a haverját meg egy fegyőrnőt. Ehhez többek között kivág egy hullát a gépből, hogy üzenjen a hatóságnak, felszögel a falra egy ürgét a raktérben (mert nem tette vissza a nyuszit a dobozba), meg kikötözi a gépet egy betonoszlophoz. Egy darabig így szerencsétlenkedik, mikor is egy ponton jól felszívja magát, pusztán az öklével elfoglalja a gépet és kényszerleszállásra kényszeríti azt Las Vegas utcáin. A végtelen landolási jelenet után aztán nem hogy örülne, hogy vége az egésznek, utánamegy a továbbra is szökni akaró John Malkovichnak, aki végül átmegy két ablakon, rázuhan a villanyvezetékekre, de ezután semmi baja, azért szét kell hogy lapítsa egy random zúzógép (vagy mi a jó isten az) a fejét.

A nagydarab, szőrös, véres, izzadt Cage végül átadja a koszos és félig már lenyúzott plüssnyuszit sosem látott lányának, aki erre rögtön megszereti őt.

Ezek a gyerekek! Elég felületesek.