Ironikus, hogy pont Clint Eastwood rendezte és játssza a főszerepét annak a filmnek, amely kiábrándítja a nézőt a western mitikus alakjaiból. De ez így nem egészen igaz, megpróbálok másként fogalmazni. A film rámutat a vadnyugat egy másik arcára, arra, hogy milyen az igazi törvénynélküliség és a társadalom, amely morálisan és erkölcsileg totális csőd. Itt nem párbajhősök vannak, hanem gyilkosok, nem sheriffek, hanem zsarnokok és nem bajbajutott nők, hanem bosszúszomjas, szerencsétlen asszonyok.

Az alapszituáció: szétkaszabolják egy bordélyházban az egyik örömlány arcát, a helyi seriff (Gene Hackman) viszont nem hajlandó felkötni a bűnösöket, csak  elszedni kárpótlásul a lovaikat. A nőknek ez viszont nem elég és pénzt ajánlanak fel bárkinek, aki megöli a két férfit. Itt lép be a képbe Eastwood, aki egy kivénhedt, mára már megtért ex-gyilkológép. Felkeresi egy nagyszájú kölyök, hogy nyírják ki ketten a tagokat. Eastwood annyira nem akar belemenni, de pénz szűkében van, így felkeresi egy régi társát (Morgan Freeman) és hármasban indulnak el vadászni. 

Igen ám, de ez nem az a klasszikus lövöldözős, macsó western, ahol az emberéletnek nincs súlya. Már magának a főszereplőnek az alakja is elég szokatlan: Eastwood egy öreg, szerencsétlen fazon, aki disznók közt hempereg és folyton leesik a lováról. Amikor lázasan, remegve beérkezik a városba, a seriff rögtön össze is veri és épp hogy csak nem hal bele a megfázásba. De Freeman sem valami nagy figura, már az első célpontot sincs lélekereje lelőni, Eastwoodnak kell szerencsétlen fiút gyomron lőnie, hogy aztán az lassan, kínok között haljon meg. Erre Freeman besokall, hazamenne, de sajna elkapja a sheriff és halálra veri, hogy aztán hullája a bordélyház tornácát ékesíthesse. Közben Clint és a kölyök kicsinálják a másik célpontot (aki épp a budin ül, ez sem valami hősies jelenet), a fiatalabbik bérgyilkosnak el is megy egy életre a kedve az öldökléstől. Fizetéskor kiderül szegény Freeman sorsa, mire hősünk bedühödik, félredobja álpacifista nézeteit és lemészárolja az épp védtelen sheriffet és embereit. Még egy jó soron megfenyegeti a várost, ahol konkréten mindenki összecsinálja magát tőle és ellovagol a zuhogó esőben.

Eastwood karaktere tehát eleinte törékeny, tehetetlen ember, akiből a film végén jön elő régi, ijesztő alakja. Kemény és férfias, akár a többi westernhős, igaz, de itt most egy gyilkos alakja villan fel a múltból, aki nem tiszteletet, hanem rettegést vált ki. Ilyen az egész film: klasszikus értelemben vett western, mégis valamiben más. Őszintébb.