Kicsit előrébb vagyunk a jelenben, de még nem annyira, hogy Skynet vezérelte gépek kezdjenek kiirtani minket. John Connor ugyan már felnőtt, de az élet kevésbé jött be neki. Egy állatmenhelyen keres kaját meg szállást, amikor beüt a szar.

Az ellenállás továbbra is Schwarzit küldözgeti vissza a múltba - a bevállt csapaton ne változtass alapon - hogy védje meg és vigye biztonságos helyre John Connort és Kate Brewstert. Az utóbbiról egyelőre semmit sem tudunk. A jövőbeli robotok meg nem álltak meg a fejlődésben szóval erre a nemes alkalomra egy női alakban manifesztálódó terminátort küldenek, melynek összetétele szilárd és folyékony fém is egyben. Az események haladtával kiderül, hogy ez a bizonyos Kate Brewster lesz majd John felesége, és nem mellesleg a kedves papája fogja egy  Enter billentyű jól sikerült lenyomásával bebikázni a Skynet még szunnyadó motorját. Elindulnak, hogy megállítsák a fatert, de persze késő bánat és eső után köpönyeg. A papa azonban elárulja, hogy hol van a főhadiszállás. Szóval hőseink egy raklap C4-es bombával a hátizsákukban elmennek arra a helyre. Itt csak kinyírja egymást a két terminátor, szóval John és Kate kisebb karcolásokkal megússzák a balhét. Azonban nagyot koppan az álluk, amikor rájönnek, hogy ahol vannak az nem a Skynet főhadiszállása, hanem a nagyon fontos emberek számára fenntartott atombunker. És most esik le a tantusz, hogy továbbra sem az ítéletnap megakadályozása volt a cél, hanem az, hogy ez a két jómadár túlélje és megcsinálhassák a nagy bulit, az ellenállás megszervezését.