Nem túl naprakész dolog 2012 végén kritikát írni egy 2011-es filmről, de nehéz lépést tartani a mai rohanó világgal, meg a soron következő írást sem nevezném kritikának, mert nincs meg a fejemben a ténytár a filmet illetően. Nem emlékszem, így szinte biztos, hogy hazánkban, de még Hollywoodban is viszonylag szépen csendben lement a sztori, ami az én homályos látószögemben annyit tesz, hogy csak annyira volt jó, hogy pont nem lehetett róla fröcsögő vitát szítani, de az egekbe magasztalni sem, vagy pedig annyira volt jó, hogy szódával elment és kifújt, vége. Szerintem inkább az előbbi.
A film egyszerűnek próbálja eladni magát, holott nem kis dolgok húzódnak meg a háttérben, így csak utólag visszagondolva - már ha visszagondolunk persze - foghatjuk csak a fejünket, hogy mi is volt itt az elmúlt másfél órában. Ekkor jöhetünk rá, hogy még a cím is átbasz minket a palánkon, merthogy kinél van a hatalom és ki sandalog az árnyékában? Már csak ez az egy dolog is egy hatalmas csavart képez a történetben, mert azt feltételezzük, hogy az elnökjelölt istentestű George Clooney az arc, de nem, mert ahogy a való életben a politikusok, ő is csak egy kirakatember. Akik az ő árnyékában mozognak, akik segítik előre a kampányt azok, illetve a főnök, Ryan Gosling az akinél a jövőbeni elnök golyói vannak egy zacsiba elcsomagolva.
Van itt minden, karakterfejlődés, ármánykodás, intrika, megcsalás, a jó rossz lesz, a rossz meg rossz marad, plusz Bruce Willis az elejétől fogva halott. Azonban a film 18. percében volt az, amin nagyot néztem, melyet a következőkben csak idézni fogok, majd annak rám mért hatását egy másik oldalon részletezem, mert itt nem politizálunk, ugyebár.
- Támogatjuk az oktatást, egyenlőséget teremtünk, szakmát adunk a fiataloknak és megakadályozzuk, hogy eladósodjanak a diákhitel révén. - Olvassa a kormányzó
- Mindez remek, de legyen kötelező és ne önkéntes. - Mondja a kampánymenedzser.
- Ez népszerű lesz. - Ironizál a kormányzó.- Kötelező. aki betölti a tizennyolcadik évét vagy leérettségizik két évig szolgálja a hazáját, akár a seregben, a békehadtestnél, vagy ültessen fákat, kit izgat? Cserébe kifizetjük az egyetemi tandíját. ... Az benne a szép, hogy aki betöltötte a tizennyolcat vagy nagykorúsított mind benne van. Miért is ne?
- És a többiek?
- Nem szavazhatnak. Túl fiatalok. Nagy kár.