
Államalapítónk, István király ünnepén mi sem lehet stílusosabb, mint neves amerikai névrokonát, Stephen Kinget górcső alá venni. Alább egy időrendben összeállított lista következik a borzongás mesterének írásai alapján készült filmekből. Mindez persze csak bevezető egy legrosszabb adaptációkat bemutató listához, mert az az igazán érdekes.
Carrie (Brian De Palma, 1976)
Az egyik leghíresebb és leginkább klasszikus feldolgozás egyben a legelső filmadaptáció is az író életművéből. De Palma filmjének legendás jelenetei (például a zuhanyzóban megszégyenített lány, vagy a bál és a disznóvérrel leöntött Carrie) mind a mai napig hatásosak és sokkolóak, annak ellenére, hogy nagyon látványos például a művér használata. De Palma a belső feszültségre koncentrál, és tárja elénk a végső tanulságot: Ne baszakodj Carrievel!
Ragyogás (Stanley Kubrick, 1980)
Talán felesleges is részleteznünk, miért az egyik, ha nem a legjobb Stephen King-adaptáció Kubrick mesterműve, mely ikonikus képsorai (például a folyosón bicikliző kisfiú, és találkozása az ikrekkel) ellenére sem lenne annyira jó, ha nincs Jack Nicholson, aki élete legjobb alakításait rendszerint mentálisan sérült emberek szerepében nyújtotta. A baltás jelenet pedig örökre beírta magát a filmtörténet legismertebb és gyakran parodizált pillanatai közé.






"Guanó!!! Ébresztő! A kakáról sem ugrik be? Guanó: a guanóból nyerhető nitrát, mely világszerte a műtrágyák 84%-ának alapanyaga 1,4 milliárd dolláros üzlet! Erről szól ez az átkozott háború! Maga nem kaparinthatja meg azt a barlangot, amíg a terület a vacsatik birtokában van, pedig úgy vágyik arra a kakára, hogy szinte a szájában érzi az ízét! [...] Mikor megismerkedtünk, fehér por volt a cipőjén, én vakolatnak tartottam, de tegnap is láttam azt az anyagot a denevér ketrece mellett, akkor beugrott, hogy a nagy fehér denevérnek nagy fehér guanója van! Azon csúszott el maga, az volt a cipőjén! És akkor horzsolta le a tenyerét... Ezt játszuk le mégegyszer! Térenyet a el atloszroh rokka sé! Néjőpic a tlov za, agam le ttozsúsc noza! Azon csúszott el maga, az volt a cipőjén! És akkor horzsolta le a tenyerét!!! De baromi jó vagyok! Érzed ezt, haver?! Érzed ezt ka-ka-kapitány? A megváltás napja végre elérkezett! Gyónj meg, és lelked megváltást nyer!"
Nos a hatodik rész ott folytatódik, ahol
Gyerekkoromban talán élveztem volna ezt a filmet. Idegenek, hajók, látvány, robbanás. Talán még felnőttként is lehet élvezni. Vér, jó csajok, adrenalin. Ezen kívül csak egyetlen baj van a filmmel, nevezetes az, hogy röhejesen rossz. Félelmetes, hogy mennyire nem szól semmiről. Jönnek az idegenek, de halál bénák és az SMS-küldő gépük belecsapódik Hong Kongba. Kénytelenek hát elfoglalni Hawaii egyik szigetét, rajta a csúcs szuper antennákkal, hogy hazaüzenjenek erősítésért. Felvonnak egy erőteret vagy mi a jó anyámat, ahova senki se be se ki, csak három nyomorult hajó szorul be. Abból kettőt irgalmatlanul gyorsan haza is vágnak, de persze az a maradék egy igen okos emberekkel van tele, akik a négyből három idegen gépet haza is vágnak. De sajna ez a hajó is elsüllyed, így hát következhet a film legröhejesebb momentuma, amikor is 1-2 óra alatt beizzítanak egy csomó nyugger veterán segítségével egy 2. világháborús csotrogányt és azzal szétalázzák az ultramodern, gigantikusan k**va nagy idegen anyahajót. És persze happy end, kitüntetések meg egyéb jóságok, bár annak ellenére, hogy főszereplőink megmentették a világot, szerintem olyan sokan nem voltak kíváncsiak a ceremóniára, kb. egyetlen fotós jelent meg. Hálátlan egy bagázs. De, mint a vége főcím alatt kiderül, a film legalább a torpedó nevű társasjáték alapján készült.
A sorozat ötödik része egy kicsit 
És íme, a